Oreo-s brownie torta

Még jóval a főzőverseny kezdete előtt került szóba egyik kolléganőmmel egy szünetben, hogy mennyire szeretek sütni-főzni, és már akkor megkérdezte, el tudnék-e készíteni egy szülinapi tortát. Kiderült, hogy majd csak márciusra kell, úgyhogy bőven volt időm lelkileg rákészülni. A recept alapján nem tűnt egy bonyolult tortának (viszont annál töményebbnek), de a medencés alakot a tortaforma hiánya miatt nem sikerült megvalósítani.

Eléggé izgultam, vajon milyen lesz a végeredmény, mert bár külön a krémet megkóstoltam, az alapról nem sok ötletem volt, hogy hogy sikerülhetett. Érdekes élmény volt így sütni, hogy nem tudtam, milyen lett a vége. Meg mondjuk egy kicsit merész is, mert most sütöttem először ilyen tortát… (de ez titok! 🙂 ) Aztán kolléganőm nagyon rendes volt, hozott nekem egy szeletet a szülinapi buli után. Mint kiderült, annyira tömény lett, hogy az ünnepi menü után kb egy fél szelet csúszott le a vendégeknek. És egyébként én is kb 4 órát birkóztam azzal az egy szelettel. Finom volt, de tényleg brutál!

Ez azért érdekes amúgy, mert alapból a brownie alap felével dolgoztam, de lehet, hogy akár a negyede is bőven elég lett volna. És lehet, hogy a krémből is elég lett volna a fele. De ha valakinek épp édességhiánya van, akkor ezt nagyon tudom ajánlani!

Ja igen, és ezt a „valami, amiért fizetnek” kategóriára jelölném, mert amellett, hogy kaptam egy doboz Oreo kekszet (amiből 2 nap után már semmi nem volt…), még a hozzávalókat se nekem kellett beszereznem! Úgyhogy köszönöm a lehetőséget, és a bizalmat! 🙂 A képeket pedig egy másik kolléganőmnek köszönöm, aki a körülmények ellenére is nagyon szép képeket készített!!

P.S.: Ha legközelebb tortát sütök, az biztos, hogy valami nagyon könnyű, friss és gyümölcsös lesz! 🙂

A recept pedig:

Oreo brownie cake

It was well before we even started the cooking challenge when I was talking to a colleague about my enthusiams with cooking and baking, and she asked me if I could make a birthday cake for a friend of hers. Since she said she only needed it by March, I figured I had plenty of time to mentally prepare for it. The recipe didn’t seem too difficult (buti t did seem very thick and sweet), but I realised I won’t be able to do the suggested ’basin’ type for lack of cake mould.

I was really excited and a bit worried about how it would turn out, since I had no way of actually tasting it beforehand. Ok, I did taste the cream, but I had no idea about the consistency and the taste of the brownie base. It was very interesting to bake this way. And a bit daring, too, given that this was the first time I had ever prepared this cake. I was lucky, though, because my colleague was nice enough to bring me a slice afterwards, so I could actually try it. Well, I have to say it tasted really good, but it’s not on the lighter side!! It was really thick and sweet, so it took me about 4 hours to wrestle down that one slice. Apparently, the birthday party guests had the same experience, because they could only eat half a slice after all the party food. 🙂

I found all this a bit surprising, since I already only used half of the amounts of the ingredients of the brownie base, but maybe even a quarter of them would have been enough, too. And probably the same could go for the cream. For the cream I used the whole amount of the ingredients, but maybe it would have been nice even with halving that recipe, too. Though if you’re craving something  very sweet, I totally recommend this cake!

And I’d like to nominate this for the „something you get paid for” category, because not only did I get a box of Oreos afterwards, but I also didn’t have to shop for the ingredients, as I got them from my colleague. So, thank you for the opportunity and the trust! 🙂 And I’d like to thank my other colleague for taking the photos, which turned out amazing in spite of the circumstances! 🙂

P.S.: Next time I make a cake, it’ll be something light and fluffy and fruity!!

And the recipe: