Have you ever gotten emotional over cauliflower? No? Ok… then you’re probably one of the lucky people who are considered normal… If yes, then welcome to my world. And this is the story of the Jamie Oliver recipe.

I’m starting now in English, because the memories I had while cooking were about England, and a special place called Leicester Children’s Holiday Centre. Those of you who know me also know that place has played a huge part in my life, and so whenever I start talking about it, it just goes on and on and on and on… I’ll try to cut it shorter this time.

I spent six amazing summers in Mablethorpe getting to know others and myself better while looking after children. After each season I was drawn back there, and it was really hard to let go last summer. However, I’m grateful to have been part of that community, and I consider myself lucky to have had this opportunity.

Alright, so how is that related to cauliflower? For each week of camp there was a set menu. And of course for Sunday, it was Sunday roast with chicken and veggies. Aaaaand you guessed right, one of the veggies was steamed cauliflower.

For this meal I decided to try mashed cauliflower as a side, and so far it seems to be working fine. Except for the part when I stood teary-eyed over a pot of cooked cauliflowers, because the smell reminded me of the LCHC Sunday roast.

Ok, enough of being sentimental, and let’s get down to business.

So for the second half of the week I decided to try a famous chef’s recipe, and said famous chef turned out to be Jamie Oliver. I really liked the looks of his garlic chicken recipe, so that was the one I chose. Also, it seemed easy enough to make on a weekday.

Surprisingly, I didn’t change much of the recipe, but I did have to work some things out. I mean… Dear Jamie, with all due respect, „6 saltine crackers” is NOT an amount I found in the metric system! So that caused a bit of difficulty, and hence in the recipe I wrote the amount in grams, in case anyone wants to give it a try. Also, I baked the chicken for a lot longer, just to make sure it doesn’t stay raw. Salmonella is not my favourite thing to get. But you should really try this one, because so far it smells amazing!

The idea of mashed cauliflower side came from another site, and I’m glad it did, because I love it. Again, those of you who know me, not only know that I have a soft spot for Mablethorpe, but also that I don’t really eat potatoes. It more or less started two years ago, and long story short, since then I’ve been looking for alternatives to have as a side. And I can highly recommend cauliflower, because as far as I know, it’s low in calories, and delicious. So go for it! And if you feel fancy (which I did), add some caramellised onions to it!

After all this talk, here’s the recipe:

garlic-chicken

Fokhagymás csirke – Jamie Oliver receptje

Tegye fel a kezét, aki érzékenyült már el karfioltól! Senki? … Na jó, azt hiszem egyedül maradok a furcsa kis világommal, ahol a sima főtt karfiol ilyen eredményeket ér el. Jöjjön a Jamie Oliver recept története.

Nem is olyan könnyű magyarul megfogalmazni ezt a sztorit, hiszen Angliával, és a mablethorpe-i Leicester Children’s Holiday Centre-rel kapcsolatos emlékeimről szól. Akik ismernek, tudják milyen nagy szerepet töltött be és tölt be a mai napig ez a hely az életemben, úgyhogy erről röviden mesélni elég nehéz, de azért megpróbálom.

Hat fantasztikus nyarat töltöttem ezen a helyen egy gyerektáborban, ahol nemcsak másokat, hanem magamat is sokkal jobban megismertem, és ezért a lehetőségért mindig hálás leszek.

Hogy jön ez az egész a karfiolhoz? Igazán egyszerűen: minden héten ugyanaz volt a menü a táborban, és vasárnap a hagyománynak megfelelően sült csirke volt zöldségekkel. És pontosan… Az egyik főtt zöldség ott is a karfiol volt.

És akkor vissza is kanyarodtunk az eredeti recepthez. A hét második felére úgy döntöttem, egy híres szakács receptjét próbálom ki, és erre a Jamie Oliver receptre esett a választásom, mivel már képről nagyon finomnak tűnt, és elég könnyűnek ahhoz, hogy hétköznap is legyen időm összedobni. A csirke mellé pedig a krumplipüré helyett a karfiolpürét választottam egy másik receptből.

Meglepő módon nem sokat változtattam az eredeti recepten, inkább csak az adagokat kellett pontosítani. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem a „6 sós keksz” nem kimondottan tartozik a mértékegységek közé… Ezért aztán én a receptbe már grammban írtam a mennyiséget, hátha valaki arra vetemedik, hogy kipróbálja. Ezen kívül jóval tovább is sütöttem a húst a sütőben (direkt nem olajban), mert erősen paranoiás vagyok, amikor arról van szó, hogy rendesen átsülnek-e a húsok. A szalmonella ugyanis nem épp a legjobb barátom.

A karfiolra úgy esett a választás, hogy már kb 2 éve kísérletezgetek, mit lehet köretként tálalni a hagyományos krumplin kívül. A karfiol pedig finom, és amennyire tudom kalória sincs túl sok benne, na meg persze egészséges is. Nyert ügy! Aki pedig fel akarja az egészet dobni valamivel, annak ajánlom a karamellizált hagymát. (én igazából csak a kép kedvéért csináltam hozzá, de tényleg finom!)

Elég lesz a szövegből, jöjjön a recept:

fokhagymas-csirke-recept

Mentés

Advertisements